Gyermeknap és az 50 éves zánkai úttörőtábor

• Jó fogás
• 2025. május 25.
• 4
• 0

Az első gyereknap nem akármilyen céllal jött létre, és az ötletet és a megvalósulást a gyerekek mélységes tisztelete is övezte.

Az ünnepet először a törökök nagy államférfija, Mustafa Kemal Atatürk kezdeményezte. Ő volt az, aki véget vetett a szultánok korának, kivívta a függetlenséget és megalapozta a Török Köztársaságot. Törökországban 1920. óta április 23. a gyermekek napja, és egyben a török függetlenség napja. A két ünnep azért esik egybe, mert Atatürk szerint a gyerekek képviselik a jövőt, és így nekik kell megőrizniük a szabadságot és a függetlenséget.

Több országot érintő módon először 1925-ben tartottak gyereknapot Genfben a Gyermekjóléti Konferencián. Ekkor arról határoztak, hogy a gyereknap június 1-jén legyen.

Ám ez még mindig nem esik egybe az általunk megszokottal, ami május utolsó vasárnapja. Magyarországon 1950. és 1953. között június első vasárnapján, majd 1954-től kezdve minden évben május utolsó vasárnapján tartották a gyermeknapot, és így történik manapság is. A döntéshozók ezzel azt is biztosították, hogy a gyereknap munkaszüneti napra essen. Ez meglehetősen fontos, hiszen milyen gyereknap lenne az, amikor anya és apa dolgozik, miközben a nap a gyerekek fontosságáról és az ő megbecsüléséről szól?

Az ünnep később nemzetközi szinten is elterjedt, de érdekesség, hogy Magyarországon már 1906-ban is tartottak gyermeknapot. Ekkor alapították meg főként arisztokrata hölgyek az Országos Gyermekvédő Ligát, aminek tagjai körlevelet írtak az akkori vármegyékhez azzal a kéréssel, hogy minden évben tartsanak gyermeknapot.

Gyermeknap a világban

1953-ban a genfi központú Nemzetközi Gyermekjóléti Unió kétnapos fesztivállal hívta fel a figyelmet a gyerekek jogaira.

Arról, hogy minden országban tartsanak egyetemes gyermeknapot, 1954-ben az ENSZ közgyűlése javasolta (836(IX). határozat). Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Azt javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak. A világ országaiban ezért különböző időpontokban ünneplik ezt a jeles napot.

Sok országban különösen nagy eseménynek számít, Japánban például 1948 óta május 5-én tartják. Ez a nap nemzeti ünnep, és munkaszüneti nap is egyben, a családok ekkor papírsárkányok reptetésével ünnepelnek. Oroszországban számos rendezvényt szerveznek a gyerekek számára június 1-jén, és nagy figyelmet szentelnek ennek az ünnepnek. Az utcákat és tereket hatalmas feliratokkal, plakátokkal díszítik, így hívják fel a figyelmet a gyereknapra és az aznapi rendezvényekre.

Indiában november 14-én van gyereknap, az ország első miniszterelnökének, Jawaharlal Nehru születésének évfordulóján. Argentínában augusztus második vasárnapja a gyermeknap, Brazíliában október 12., Chilében augusztus első vasárnapja, Kolumbiában április utolsó hétvégéje, Peruban október 14, Mexikóban április 30-a, Kubában július harmadik vasárnapja a gyermekeké. Az USA-ban 2001 óta pedig június első vasárnapja.

Zánkai gyerekek

A szocializmus időszakában szovjet és keletnémet példák nyomán a tábor ötlete már az 1950-es években felmerült. A berlini Wuhlweide parkban, a Werbellinsee-nél fekvő Altenhofban vagy a mai Ukrajna területén található Artyekben kialakított úttörőtáborok kiváló mintául szolgáltak mind a tábor felépítését, mind pedig programját tekintve. Magyarországon az úttörőmozgalom vezetői a Balaton északi partján elterülő Zánkát jelölték ki a leendő úttörőtábor területéül. Budapesthez való közelsége, földrajzi fekvése, a fürdés és túrák adta lehetőségek egyaránt a Balaton felvidéki község mellett szóltak.

A konkrét tervek az 1960-as évek elején születtek meg, de a helyszínt végül csak 1963-ban jelölték ki. A tábor építését a Csorsza-patak völgyében 1968-ban kezdték meg, az alapkőletételre 1969. augusztus 15-én került sor. Az első táborozók 1972-ben érkeztek, de a hivatalos átadásra 1975-ben került sor.

A zánkai Balatoni Úttörővárost pontosan 50 éve, 1975. május 25-én, a Nemzetközi Gyermeknapon adták át ünnepélyesen. Az avatáson maga Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is részt vett, ezzel is hangsúlyozva a létesítmény jelentőségét.

A zánkai Balatoni Úttörőváros Közép-Európa legnagyobb úttörőtábora volt, amely évente több tízezer gyermeket fogadott, nemcsak Magyarországról, hanem más szocialista országokból is. A tábor célja nemcsak a nyaralás biztosítása volt, hanem az ideológiai nevelés is fontos szerepet kapott.

A központi épületben az irodákon kívül könyvtár, úttörő-történeti múzeum, tanácskozók, társalgók, 3000 adagos konyha volt, valamint étterem és a félezer gyereket befogadó előadóterem kaptak helyet. Ehhez járul a sportcsarnok, a stadion 3000 fős lelátóval, az egészségház, 16 nyári tábor épületei, a téli tábor s a 36 m magas víztorony 385 kataszteri hold területen. Az úttörővárosban nyáron kéthetes turnusokban 3000 úttörőt tudtak fogadni, a tanév hónapjaiban őrsvezetőket képeztek, akiknek iskolai oktatását is helyben végezték. Évente 25 ezer gyermek fordult meg Zánkán.

Ma a létesítmény Zánkai Erzsébet-tábor néven működik, és továbbra is gyermekek üdültetésére szolgál. Az elmúlt években jelentős felújításokon esett át, hogy megfeleljen a mai kor igényeinek.