Hogyan taktikázz horgászként?

• Jó fogás
• 2025. május 26.
• 12
• 0

Sokan vannak, akik nem tesznek többet a halfogásért. Csak bedobják, ahová sikerül és várnak. Sokszor nem is eredménytelenül.

Ám, aki egy kicsit jobban szeretné beleásni magát a témába vagy csak egyszerűen nagyobb arányban szeretné, hogy illatos legyen a szák, akkor ő észreveheti, hogy a feederezésnél is van bőven játéktér. A most következő cikkben elsősorban a módszerrel ismerkedőknek szeretnénk egy kis támpontot adni, hogy hogyan is érdemes nekikezdeni, milyen lehetőségek vannak.

Egy vagy két bot?

Az esetek 90%-ban egy is elég. Kettő akkor kell, ha nem számítunk arra, hogy sűrűn kell kapkodni a botot. Ilyen eset van pl:

• kis halsűrűségű (és nagyobb területű) tavakon
• novembertől februárig
• ha nagyobb a csali, mint ami a gyorsabban kifogható halakhoz való
  Két bottal
• Az egyik bottal közel, a másikkal távol
• Az egyik bot fix, a másik kereső
• Az egyik bot fix és etetőkosaras, a másikkal az etetés széleit horgásszuk, etetőkosár nélkül és jellemzően nagyobb csalival

Kereső vagy fix hely?

Türelmesen meg kell várni a halat. Ez az esetek többségében igaz is, de vannak olyan körülmények, amikor jól jöhet a keresés. Van olyan is, amikor mindegy és olyan is, amikor a keresésnek nincs értelme.

A legjobb persze, ha keresünk egy jó helyet és azt horgásszuk meg fixen. Ehhez jól jön egy kis helyismeret vagy mélységmérés, hátha találunk egy törést, padot, stb. Olyan helyen, ahol nagyon egyenetlen a meder, ott érdemes időt rászánni a helykeresésre. Tipikusan ilyenek a bányatavak.

Jól telepített vizeken mindkét technika eredményes lehet, mivel a hal mindenütt ott van. Ha folyamatosan etetünk helyet, akkor hamarabb odatalálnak a csalihoz és ott is lehet tartani. Viszont, ha épp nem kell nekik az az „ízvilág”, ahogy ma divatosan szokás mondani, akkor simán előfordul, hogy betlizünk a kockatavon is, és akkor mégsem lesz igaz, hogy bárki tud halat fogni. Na az ilyen helyen tényleg jó lehet a kereső horgászat, különösen method kosárral. A gyorsan oldódó és erősen illatozó kis kupac bőven elég ahhoz, hogy az épp ott lévő halak figyelmét felkeltsük. Ha nem kell nekik a csalink, akkor dobjunk máshová. Ha sokadik helyen nincs kapás, akkor a csalit, etetőt is variálhatjuk, vagy megpróbálhatjuk a hosszú előkét lebegtetve. Különösen nyáron jellemző, hogy vízközt vagy vízfelszín közelébe mennek a halak a kora hajnali órák után.

Legyen-e alapozó etetés és hogyan?

Nem árt, ha van. Viszont vannak olyan esetek, amikor a sok gombóc egymás után inkább riasztólag hat és csak órák múlva jönnek vissza a halak. Jellemzően kis vizeknél van ez vagy olyan helyeken, ahol nagy a csend és a nyugalom.

Akkor sem jó vagy szükséges alapozás, ha sok a hal előttünk, mert akkor esetleg hamar eltelnek vagy jobban el lesznek foglalva az etetővel, mint amit a kosárban küldünk nekik. Előbb utóbb meg fogják szokni, hogy bizonyos időközönként jön valami felülről és le fognak csapni rá, mint lomtalanításkor a rézdrótra.

Természetes vizeknél, víztározóknál, öblöknél, ahol várni kell, hogy beálljon a hal, ott szintén érdemes alapozni.

Hogyan alapozzunk?

Legegyszerűbb kézzel bedobni, de fontos szempont ilyenkor, hogy ha felülről dobunk és nagyot, akkor a gombóc pörög a levegőben és vízreérés előtt szétesik, ezzel felszínközelbe csalva azokat a halakat, amiket a fenéken szeretnénk megfogni.

Csúzli egy jó lehetőség, de meg kell tanulnunk vele pontosan célozni. Érdemes figyelni, meddig húzzuk a csúzlit. Ha az első lövés rövid, a második hosszú, akkor keressünk a karunkon valami támpontot: anyajegy, szúnyogcsípés, heg, stb vagy jelöljük be filctollal, így az első néhány fals kísérlet után már jó lesz a lövés.

Hosszadalmasabb, de etethetünk a bot, illetve etetőkosár segítségével is. Elsőre bedobjuk a kívánt helyre, kiakasztjuk a klipszet és még dobunk 5-10-15-öt üres horoggal.

Azt is lehet, hogy egy erősebb bottal etetünk és egy lágyabbal horgászunk. Miután beetettünk, egymás mellé tesszük a két botot a földre, kinyitjuk a felkapókart és mindkét szereléket megfogva elkezdünk sétálni addig, amik az etető botunkkal el nem érjük a zsinórklipszet. Ekkor visszarohanunk, beakasztjuk a klipszet a másik boton is és mehet a peca.

Ha nincs hely ahhoz, hogy sétálgassunk a két szerelékkel, akkor csináljuk azt, hogy egymás mellé leszúrunk két bottartót 3 m távolságra, akasszuk be a horgot az egyikbe, majd kezdjük el körbe-körbe tekerni a damilt (körözni a bottal) egyik bottartótól a másikig. 10 tekerés 30m távolságot jelent. Miután ezt megcsináltuk az etetőbottal, megcsinálhatjuk a másik bottal is. A bottartót 4 vagy 5 m távolságra is tehetjük, attól függően, hogy milyen messze dobunk és milyen hosszú a botunk vagy mennyi helyünk van.

Horgászat közben is lehet még variálni, ha nincs kapás. Játszani az előkehosszal, cserélgetni a kosarat, jobban vagy lazábban betömni a kosárba az etetőt, stb.

Forrás: bodorcompo.hu