Mi a helyzet a Velencei-tavi halállománnyal?

• Jó fogás, MOHOSZ
• 2025. május 14.
• 6
• 0

Az elmúlt napokban számos beszámoló jelent meg az internetes közösségi felületeken a Velencei-tavon tapasztalt halpusztulásról.

Ezen beszámolókban – sajnos már megszokott módon – sok feltételezés és téves információ is megjelent. A MOHOSZ viszont kiemelten fontosnak tartja, hogy egy hivatalos tájékoztatóban már a helyzetet objektíven bemutató információk kerüljenek közreadásra. Az elvégzett munka, valamint a beérkezett adatok, információk alapján erre ma nyílt lehetőség. – olvasható a MOHOSZ tájékoztatójában.

Az elmúlt napokban a Velencei-tavi Kirendeltség minden rendelkezésre álló erőforrását a szükséges intézkedések végrehajtására fordította. Ezek közül a legfontosabbak a kárelhárítás végzése (elhullott halak összegyűjtése), a kialakult helyzetre vonatkozó információk gyűjtése, az érintett hatóságokkal és szervezetekkel való kapcsolattartás, valamint a hal- és vízminták gyűjtése és laborokba küldése volt.

Folyamatosan javulóban van a helyzet

A jelenlegi elhullások szombaton, 2025. május 10-én kezdődtek jelentős mennyiségben, majd a hétfői napon jelentősen mérséklődött a friss elhullások száma, keddre pedig ez a mérőszám még tovább csökkent, tehát jelenleg folyamatosan javulóban van a helyzet. Az elhullott halak túlnyomó többségét, 99%-át az inváziós idegenhonos ezüstkárász kis méretű (8-12 cm-es, átlag 30 gramm) egyedei tették ki. Megjegyzendő, hogy ezen egyedek jelentős részben ivadék formában a vízgyűjtőről kerültek be egy korábban már feltárt probléma eredményeként. Az ezüstkárászok mellett darabszámban nagyságrendekkel kevesebb, de tömegében pár százalékot jelentő mennyiségű vegyes korosztályú ponty és compó frissen elhullott példányai is fellelhetők voltak. A kedd délig összegyűjtött és az ATEV Zrt. által elszállíttatott mennyiség 1800 kg.

Az elhullott halfajok összetétele, az elhullások lefolyása és az eddigi vizsgálati adatok alapján feltételezhető, hogy a pusztulás hátterében nagyrészt egy specifikus, kizárólag a kárászféléket – így az inváziós ezüstkárászt – fertőző kórokozó állhat.  A helyszíni vizsgálatok alapján az elhullások összefüggésben lehetnek a halak ívásával, illetve a május elején történt hirtelen lehűléssel – ekkor szűk két napon belül 7 Celsius-fokot csökkent a vízhőmérséklet (egy héttel korábban pedig ugyanennyivel nőtt a vízhőmérséklet ugyanennyi idő alatt, tehát nagyon gyorsan) – is, amely nagy stresszhatást jelenthetett. A lehűlés hatására az ívás hirtelen leállhat, amely az ikrás halaknál okozhat elhullást. Ez amiatt történik, mert a lerakásra kész, érett ikrát a halak nem tudják leadni és a bennük maradó ivartermék bomlásnak indul, amely belső „mérgezést” (szepszis) okoz. Feltehetően ez állhat elsősorban a ponty és compó pusztulásának hátterében.

A víz minőségével kapcsolatosan nem találtak problémát

A következtetéseket megerősíti, hogy a vízminőségi paraméterek eddigi vizsgálati eredményei nem mutattak sem oxigénhiányra, sem gázfelszabadulásra utaló tényezőket. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint az április 28-án és május 7-én vett vízminták alapján oxigénhiány nem volt a tóban, ahogy az olajszennyezés is teljes mértékben kizárható, így a víz minőségével kapcsolatosan nem találtak problémát. A hatóságok által vett vízminták elemzése még folyik, azok eredménye a következő napokban várható. A halegészségügyi vizsgálatok szintén folyamatban vannak, melyek végleges eredményei a laboratóriumok közlése szerint a következő 1-2 hétben várhatók. Az eddig elvégzett általános halegészségügyi vizsgálatok szintén nem mutattak sem oxigénhiányra, sem pedig vízminőségi problémára utaló tüneteket és jeleket, továbbá az elsődleges parazitológiai vizsgálatok eredménye is negatív lett. A szakemberek az ezüstkárász mellett pontyokat és compókat is vizsgáltak. Azt gyakorlatilag teljes biztonsággal ki lehet jelenteni, ha beigazolódnának a specifikus halbetegségre vonatkozó feltételezések, akkor ez az emberi szervezetre nem jelent veszélyt sem kontaktus, sem a hal elfogyasztása esetében.

A begyűjtésben bárki segíthet

Az elhullott halakat lehetőség szerint minél nagyobb arányban és minél hamarabb szeretnék a tóból eltávolítani, amely a halak kicsiny mérete miatt nehéz feladat, hiszen az apró halak könnyen a nádasokba, kövek közé szorulnak. Akinek lehetősége van segíteni a tevékenységüket, örömmel veszik a közreműködését, amelyet előre is köszönnek, miként a már eddig elvégzett munkát is. Az összegyűjtött halakat a halőrök a telefonos bejelentés alapján rendszeresen begyűjtik. A leadás legjobb módja, ha a zsákba összegyűjtött halakat egy, a bejelentésben meghatározott, lehetőleg (csónakkal vagy autóval) jól megközelíthető helyszínen elhelyezik. A halőri bejelentő telefonszáma: +36 (30) 5010-412. Jelzik továbbá, hogy újabb érdemi információ, változás okán új tájékoztatót fognak kiadni.

Újra megjegyzendő, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai és a vonatkozó kutatási eredmények is azt mutatják, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek (csapadékhiány, forróság, hirtelen lehűlések) okán sajnos a halpusztulások kialakulásának kockázata is egyre gyakoribbá válik országszerte. A Velencei-tó és vízgyűjtője sem kivétel ezalól, amelyet vízfelületéhez mérten kis vízgyűjtője és hektikus vízjárása miatt különösen veszélyeztet a vízhiány. Ezért a tó hosszú távú fennmaradása és a helyi élet kiszámíthatósága miatt továbbra is elengedhetetlennek tartják a mesterséges vízpótlás megvalósítását, melyre véleményük szerint az egyetlen járható megoldást a Duna vizének a tóba történő juttatása jelentené.

Forrás: nyito.mohosz.hu