Új korszak kezdődik a hazai vízgazdálkodásban!

Megosztás:
Forrás: Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség

Magyarország vízkincsei veszélyben vannak: a klímaváltozás és a vízhiány új szemléletet követel a vízgazdálkodásban.

Szeptember végén az Országos Erdészeti Egyesület Közgazdasági Szakosztálya rendezte meg az „Erdő és víz – a klímaváltozás árnyékában” című konferenciát, amelyen a vízügyi ágazat szakemberei és szakpolitikai döntéshozói is részt vettek.

Az eseményen Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője tartott részletes előadást „A vízgazdálkodás jelene és jövője a klímaváltozás tükrében” címmel.
Előadását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) foglalta össze.

🌍 Egyre súlyosabb vízmérleg-problémák

Hazánk vízmérlege évek óta negatív irányba tolódik el.

  • A beérkező vízmennyiség: 98 km³/év,
  • míg a kiáramló víz: akár 105 km³/év is lehet.

Az éves csapadék 59 km³ vizet jelent, ám ebből 51 km³ elpárolog vagy a növényzeten keresztül távozik.
A hazai eredetű vízkészlet mindössze 7,1 km³/év, ebből a felszíni lefolyás 4,2 km³, a felszín alatti utánpótlódás pedig csupán 2,9 km³/év.

Ez a hiány évente 0,6 km³ talajvízdeficitet okoz, ami 3–5 cm-es süllyedést jelent a talajvízszintben. ⚠️

🏞️ Új szemléletre van szükség

A dombvidéki és alföldi vízgazdálkodás teljesen új megközelítést igényel.

  • A dombvidékeken a cél a klímakockázat csökkentése és az ökológiai vízkészlet megőrzése tározás révén, a „DNSH” elv (Do Not Significant Harm) betartásával.
  • Az alföldi térségekben viszont a folyók és árterek kapcsolatának erősítése a legfontosabb – árvíz és aszály nélkül.

💡 A jövő céljai

A vízgazdálkodás jövőbeli célállapotának fő elemei:
✅ vízhozamok kivezetése
✅ vízpótlások kiterjesztése
✅ ideiglenes elárasztások biztosítása
✅ talajvíz visszapótlása
✅ a talajvíz hidraulikai megtámasztása

🌾 A talajvíz süllyedésének következményei

A csökkenő vízszint hatásai már most is érezhetők:

  • a talajnedvesség-gazdálkodás önálló feladat lett,
  • vizes élőhelyek tűnnek el,
  • a vízkészletek folyamatosan csökkennek.

Hazánkban a talajnedvesség előrejelzése az aszálymonitoring-rendszeren keresztül történik, amely friss adatok alapján osztályozza a területeket különböző aszályfokozatokba.

💦 Hogyan tarthatjuk vissza a vizet?

Az elmúlt 30 évben a felszín alatti tározóképesség 7,1 km³-rel csökkent – ez óriási veszteség.
Ezért a vízvisszatartás a jövő kulcsa.

A legfontosabb beavatkozások:
💧 új vízlépcsők építése
🌊 folyómedrek megemelése és fenékküszöbök telepítése
🏗️ magasvezetésű medrek kialakítása
🌀 szakaszos duzzasztások
🏞️ folyómedrek feltöltése saját üledékkel
🌿 természetközeli (reofil) folyószakaszok kialakítása

🌱 Vizet a tájba! – a jövő kulcsprogramja

A Vizet a tájba!” program célja, hogy a víz újra a természet része legyen:

  • az elönthető területek elárasztásával,
  • a belvizek megtartásával,
  • és a térségi vízpótlás bővítésével.

💧 Innováció a háttérben: a NaBa-MAR® rendszer

A talajvízkészletek helyreállításában kulcsszerepe lehet a MAR-rendszereknek (Managed Aquifer Recharge), vagyis a célzott felszín alatti vízpótlásnak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói által fejlesztett NaBa-MAR® módszer (Nature Based Managed Aquifer Recharge) ezt a technológiát lokális szintről tájléptékűvé fejleszti.

Ez az innovatív, természetalapú megoldás a jövő egyik legígéretesebb eszköze lehet a fenntartható vízgazdálkodásban. 💧🌍

Forrás: pecaverzum.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük