Visszatérő jelenség okoz tömeges kagylópusztulást a Tisza-tavon

• Jó fogás
• 2026. július 8.
• 0

Atka okozza az amuri kagylók tömeges pusztulását a Tisza-tavon. A nem őshonos faj különösen védtelen a fertőzéssel szemben.

Atka okozza a nem őshonos amuri kagylók tömeges pusztulását a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig). A jelenség nem először fordul elő a térségben, kánikula idején korábban is tapasztaltak hasonló mértékű pusztulást.

Korábban is előfordult tömeges kagylópusztulás

Az amuri kagylók tömeges pusztulását már 2007 júliusában megfigyelték a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében, majd 2008, 2010 és 2025 nyarán is jelentkezett a jelenség. A Kötivizig tájékoztatása szerint az esetek jellemzően kánikulai időszakokban fordulnak elő.

A tömeges pusztulás hátterében az áll, hogy az amuri kagyló nem őshonos Európában, ezért érzékenyebb bizonyos, a hazai vizekben előforduló kórokozókkal szemben. Magyarország vizeiben él egy olyan vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva jut be az állatok testébe.

Az így keletkező sérülésen keresztül bakteriális fertőzés alakulhat ki. Ezzel szemben az őshonos kagylók többsége immunis, az amuri kagylók azonban védtelenek a fertőzéssel szemben.

A pusztuló kagylók teste bomlásnak indul, majd a vízfelszínre emelkedik. A tetemeket ilyenkor a harcsák fogyasztják el.

Véletlenül került Magyarországra az amuri kagyló

Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) az agresszíven terjedő, idegen eredetű faunaelemek közé tartozik. Nevét az Amúr folyóról kapta, eredeti élőhelye a Távol-Kelet. Magyarországra az 1960-as években, a növényevő halak, köztük a busa és az amur betelepítése során került be véletlenül. Ezt követően gyorsan elterjedt a hazai vizekben.

Ma már a Dunában és a Tiszában, valamint számos tóban is megtalálható. Az amuri kagylók jelentős méretet érhetnek el: egy-egy példány akár 25-30 centiméteresre is megnőhet, tömege pedig elérheti a 70 dekagrammot.

A faj jelentős szűrőkapacitással rendelkezik. Egyetlen amuri kagyló naponta akár 40 liter vizet is képes átszűrni és megtisztítani – olvasható a Kötivizig közleményében.

Forrás: MTI