Tömegesen pusztul az amuri kagyló a Tisza-tóban

• Jó fogás
• 2025. július 8.
• 0

Nem őshonos amuri kagylókat érintő tömeges kagylópusztulás kezdődött a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében. Ez visszatérő jelenség hasonló hidrometeorológiai helyzetben, tartós hőségben, magas vízhőmérsékletnél – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig).

Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) behurcolt, egyértelműen idegen eredetű, terjedőképes, a potenciálisan és ténylegesen is agresszív faunaelemek közé tartozik.

Az amuri kagylót – amely az Amur-folyóról kapta a nevét – a Távol-Keletről hurcolták be hazánkba véletlenül a növényevő halak, a busa és  az amur betelepítése során a hatvanas években.

Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű gyorsan elterjedt a Dunában és a Tiszában, de a tavainkban is szinte mindenhol megtalálható.

Gyakran 25-30 centiméteresre és 70 dekagrammosra is megnőhet. Naponta akár 40 liter vizet is képesek átszűrni, megtisztítani.

Az amuri kagyló tömeges pusztulását már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztalták a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében.

Ennél a fajnál gyakori a tömeges pusztulás, abból adódóan, hogy nem őshonosak Európában. Vizeinkben ugyanis él egy őshonos vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva bejut az állatok testébe.

Ezen a sérülésen keresztül egy olyan bakteriális fertőzés alakulhat ki, amellyel szemben csak őshonos kagylóink többsége immunis.

Az amuri kagylók viszont védtelenek. A bomlásnak induló kagylótestek ilyenkor a vízfelszínre emelkednek, amelyet a harcsák fogyasztanak, és csalinak is kiváló.

Forrás: pecaverzum.hu