„Zombihalak” tűntek fel a tó mélyén: ijesztően soványak a tavipisztrángok

• Jó fogás
• 2026. szeptember 8.
• 0

Furcsa jelenségre figyeltek fel a kutatók az észak-amerikai Felső-tó mélyebb, hideg vizeiben: egyre több olyan tavipisztrángot találnak, amelyek szokatlanul soványak, zsírtartalékuk pedig töredéke az egészséges példányokénak.

A kutatók a feltűnően rossz kondíciójú halakat szemléletesen „zombihalaknak” nevezték el, a kifejezés azonban nem valamilyen különleges betegségre vagy fertőzésre utal. A vizsgálatok szerint a halak szervezete egyértelműen az éhezés jeleit mutatja, azt viszont egyelőre nem sikerült megfejteni, mi áll a háttérben.

A jelenség azért is aggasztó, mert a mélyvízi tavipisztrángoknak a hideg környezet miatt különösen fontosak az energiatartalékaik. A most vizsgált egyedeknél a zsírtartalom mindössze körülbelül egyharmada volt annak, amit egészséges halaknál mérnek. Ez már olyan mértékű különbség, amely jóval több egyszerű testsúlyvesztésnél, és részletesebb kutatásokat tett szükségessé.

Látványosan megnőtt a lesoványodott halak aránya, de még kevés az adat

A kutatók azért figyeltek fel a problémára, mert egy korábbi és egy újabb mintavétel között komoly eltérés mutatkozott. Egy 2015-ös felmérésben a vizsgált mélyvízi tavipisztrángok mintegy 3 százaléka mutatott kóros lesoványodást. Egy 2025-ös mintavétel során, amelyet a Felső-tó Superior Maximus nevű térségében végeztek, már a vizsgált példányok 54 százalékánál tapasztaltak hasonló állapotot.

Ez elsőre rendkívül riasztónak tűnik, a kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy ebből még nem lehet a teljes Felső-tó állományára vonatkozó következtetést levonni. A 2025-ös adat ugyanis mindössze 15 megvizsgált halból származik, vagyis a mintaszám túl alacsony ahhoz, hogy reprezentatív legyen. Shawn Sitar halászati kutatóbiológus szerint a jelenség mindenképpen további vizsgálatot igényel, de az eddigi eredmények alapján nem indokolt pánikról beszélni.

A „zombihal” elnevezés tehát könnyen félrevezető lehet. Nem egy járványról vagy új halfajról van szó, hanem olyan tavipisztrángokról, amelyek feltűnően rossz kondícióban vannak.

A laboreredmények szerint éheznek

A kutatók egy júniusi expedíción egészségesnek tűnő és kifejezetten sovány halakat is begyűjtöttek, majd laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá őket. A vérkémiai eredmények alapján a lesoványodott példányoknál egyértelműen az éhezés klinikai jeleit találták.

Ez azonban csak az első fontos kérdésre adott választ. Azt már tudják, hogy a halak szervezete nem jut elegendő energiához, azt viszont továbbra sem, hogy miért nem jutnak elegendő táplálékhoz. Az egyik lehetséges magyarázat a táplálékhiány: ha egy, a pisztrángok számára fontos zsákmányfaj állománya visszaesik, annak hatása viszonylag gyorsan megjelenhet a rá támaszkodó ragadozók kondícióján is.

A mélyvízi környezetben ez különösen komoly probléma lehet. A hideg, nagy mélységű élőhelyen a megfelelő energiatartalékoknak fontos szerepük van, ezért ha a rendelkezésre álló táplálék átmenetileg is kevesebb lesz, a halak elkezdhetik felélni a zsírtartalékaikat. A kutatók szerint ez összeegyeztethető az általuk most megfigyelt állapottal, de egyelőre nem bizonyított, hogy kizárólag a táplálékhiány okozza a jelenséget.

Betegség és környezeti változás is állhat a háttérben

A kutatók ezért nem zárják ki azt sem, hogy valamilyen betegség vagy élettani zavar miatt kezdenek el lesoványodni a halak. Elképzelhető például, hogy kevesebbet táplálkoznak, nem képesek megfelelően hasznosítani a felvett táplálékot, vagy a szervezetük működésében történik olyan változás, amely végül a zsírtartalékok kimerüléséhez vezet. A részletes patológiai vizsgálatok éppen ezt próbálják tisztázni.

Az sem kizárható, hogy több tényező együttesen felelős a történtekért. A nagy tavak ökoszisztémáiban a táplálékhálózat változásai, az invazív fajok, a vízhőmérséklet alakulása és a zsákmányállatok eloszlása egyaránt befolyásolhatja a ragadozóhalak helyzetét. Ha a halaknak több energiát kell felhasználniuk a táplálék megszerzésére, miközben kevesebb zsákmány áll rendelkezésükre, idővel látványosan romolhat a kondíciójuk.

A sovány pisztrángok állapota ráadásul nemcsak magukról a halakról árulkodhat. A tavipisztráng a mélyvízi táplálékhálózat fontos ragadozója, ezért a kondíciójuk romlása akár az egész ökoszisztéma változásának egyik figyelmeztető jele is lehet. A kutatók szerint ez különösen azért érdekes, mert ezek a halak a nyílt vízi táplálékhálózat magasabb szintjén helyezkednek el.

A következő vizsgálatok adhatják meg a választ

Egyelőre tehát több lehetséges magyarázat is versenyben van. A következő időszak egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy jóval nagyobb mintaszám mellett vizsgálják meg a halakat, több helyszínen és különböző évszakokban. Így kiderülhet, hogy egy helyi, időszakos jelenségről van-e szó, vagy valóban szélesebb körű változás zajlik a Felső-tó mélyebb régióiban.

A kutatóknak azt is fel kell tárniuk, hogyan változott az elmúlt években a pisztrángok számára fontos zsákmányfajok állománya, és van-e olyan kórokozó vagy környezeti tényező, amely összefüggésbe hozható a rossz kondícióval. Jelenleg biztosan csak annyi mondható ki, hogy a vizsgált halak éheznek; annak okát még keresik.

A „zombihalak” története ezért nem egy rejtélyes szörnyetegről vagy egy halakat átváltoztató járványról szól, hanem egy olyan ökológiai problémáról, amelynek a valódi jelentőségét csak a további kutatások mutathatják meg. Ha a lesoványodás tartós és nagyobb területen is jelentkezik, az már a Felső-tó mélyvízi ökoszisztémájának komoly változására utalhat.

Forrás: agroinform.hu