Aggasztó állapot: eltűntek a lakiteleki tőzegbányatavak
A lakiteleki tőzegbányatavak teljesen kiszáradtak. A vízügy, a nemzeti park és a horgászok szerint a talajvíz drasztikus csökkenése áll a háttérben.
💧 Kiszáradtak a lakiteleki tőzegbányatavak
2025 őszén civilek fotókkal jelezték, hogy teljesen eltűnt a víz a lakiteleki tőzegbánya-tavakból. A terület, amely korábban gazdag madár- és vízi élővilágnak adott otthont, mára súlyos veszélybe került – írja a kecsup.hu.
🌿 Miért tűnt el a víz?
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) tájékoztatása szerint a tavak magas térszinten helyezkednek el, és korábban a talajvíz folyamatos szivárgása biztosította a vízellátásukat.
Ez a természetes utánpótlás azonban mára megszűnt, mivel a hullámtéri talajvízszint jelentősen lesüllyedt.
👉 A jelenlegi helyzetben a tavak vízpótlása csak tiszai árhullám idején lenne elképzelhető, de a felszíni víz visszatartása nem bizonyul hatékonynak:
💧 a víz a meder adottságai miatt gyorsan elszivárog.
🚱 A vízügy szerint sincs megoldás
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) megerősítette:
a Tassi-éri-csatorna érintett szakasza tartós vízhiány miatt száraz, így sem gravitációsan, sem szivattyúzással nem lehet vizet juttatni a tavakba.
📉 A mérési adatok alapján a térségben a talajvízszint évtizedek óta folyamatosan süllyed, november végére pedig több méteres mélységbe húzódott vissza – ez magyarázza a tavak és a környező csatornák kiszáradását is.
🐟 Védett terület, eltűnő halállomány
A tőzegbányatavak a KNPI vagyonkezelésében állnak, a Natura 2000 hálózat részei, ex lege védett lápterületként.
A halászati jog bérlője a Szikra Horgászegyesület, amely közel 200 tagot számlál. Az egyesület korábban társadalmi munkában tette látogathatóvá a területet, és rendszeresen haltelepítéseket végzett.
A kiszáradásra Kalócz Antal, az egyesület korábbi elnöke hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint korábban is voltak intő jelek, több alkalommal halmentésre kényszerültek.
A mostani helyzetet különösen súlyosnak tartja, mivel 2025 tavaszán több száz kilogramm halat telepítettek a tavakba, amelyek sorsa jelenleg ismeretlen.
Egy névtelenséget kérő egyesületi tag szerint az utóbbi években egyre gyakoribbá vált a vízhiány, amely a telepítéseket is korlátozta.
Korábbi aszályos időszakokban még sikerült a halállomány nagy részét megmenteni, de a mostani kiszáradás mértéke ezt is megnehezítette.
🌍 Nem egyedi jelenség
A nemzeti park szerint a lakiteleki helyzet nem egyedi a Homokhátságon. Bár más holtágaknál a tiszai árhullámok vagy szivattyús megoldások enyhíthetnek a problémán, a tőzegbánya-tavaknál ezek nem bizonyulnak hatékonynak.
A térség vízhiányának enyhítését hosszabb távon állami vízgazdálkodási programok keretében képzelik el.
A kecsup.hu bővebb cikke elérhető ITT.
- Újabb jelentős haltelepítés történt az Alsó-Tiszán
- Ismét tömeges halpusztulást észleltek a Perint-patakon
- Közel 100 métert vitt a zsinórból a dunai óriás
- Duna-parti fejlesztések indulnak Mohácson – új kikötők és vízi infrastruktúra épül
- Több vizet tartanak vissza a Szavai-főcsatornában az agrárium támogatására
- Befejeződött a Tiszaugi Holt-Tisza vízpótlása
2026. június 13.
Jól sikerült az őshonos ragadozók szaporodása a Tisza-tavon
2026. június 12.
Kilencezer előnevelt menyhal került a Balatonba
2026. június 11.
Horgászverseny és ideiglenes tilalom a Gyálaréti Holt-Tiszán
2026. június 11.