Egyre súlyosabb a helyzet: a hőség a hazai halgazdaságokat is próbára teszi
A rendkívüli hőség és a vízhiány miatt a halgazdálkodók már nem a terméshozamra, hanem a halállomány megóvására koncentrálnak.
A tartós hőség és a csapadékhiány egyre komolyabb kihívás elé állítja a hazai halgazdálkodókat. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szerint a jelenlegi helyzetben már nem a minél nagyobb terméshozam a legfontosabb cél, hanem a halállomány megóvása és a vészhelyzet kialakulásának megelőzése.
A szakemberek úgy látják, hogy a szélsőséges időjárás miatt egyre több helyen válik kritikussá a vízhiány, ami közvetlen veszélyt jelent a halastavak élővilágára.
Apadnak a vízforrások, nő az oxigénhiány veszélye
A Dunántúlon több olyan természetes vízfolyás is jelentősen veszített vízhozamából, amely a völgyzárógátas halastavak vízellátását biztosítja. Több helyen ezek a vízfolyások már teljesen ki is száradtak.
Az Alföldön sem kedvezőbb a helyzet. A körtöltéses halastavakat tápláló csatornák vízszintje csökkent, miközben a növényzet erősen felszaporodott, ami tovább nehezíti a párolgás miatt elveszített víz pótlását.
A csökkenő vízmélység miatt egyre nagyobb az oxigénhiány kialakulásának kockázata. Ez az egyik legnagyobb veszély a halállományra, ezért a gazdálkodók folyamatosan mérik az oldott oxigén szintjét, és szinte óráról órára figyelik a tavak állapotát.
Rendkívüli intézkedésekre is szükség lehet
A rendelkezésre álló vízkészletet jelenleg rendkívül takarékosan kell felhasználni.
Ha egy tó állapota tovább romlik, előfordulhat, hogy idő előtt le kell halászni, hogy a megmaradt vizet átszivattyúzhassák azokba a tavakba, ahol még biztosíthatók a megfelelő életfeltételek.
Ezek az intézkedések ugyan komoly szervezést igényelnek, de sok esetben ez jelentheti az egyetlen esélyt a halállomány megmentésére.
A vízmegtartás nemzeti érdek
A MA-HAL arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai tógazdasági akvakultúra mintegy 27 ezer hektáron akár 350 millió köbméter vizet képes visszatartani, ami a jelenlegi időjárási viszonyok között kiemelt jelentőségű.
A szervezet szerint a hatékony vízgazdálkodás ma már csak széles körű együttműködéssel valósítható meg. Ehhez szükség van a halgazdálkodók, a vízügyi igazgatóságok, a nemzeti parkok, az erdészetek és a növénytermesztők összehangolt munkájára is.
A cél, hogy a halastavakból leeresztett víz minél nagyobb része a tájban maradjon, és ne vesszen el feleslegesen.
A szakmaközi szervezet jelezte, hogy a kritikus időszakban minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a termelőket, hogy a lehető legtöbb halastó átvészelhesse a rendkívüli száraz időszakot.
Forrás: MTI
- Túletethetjük a halakat? – Mennyi etetőanyag az ideális?
- Hogyan találjuk meg a medertörést partról? – A jó horgászhely sokszor a víz alatt rejtőzik
- Nyári csalik ősszel: mikor jön el az ideje a váltásnak?
- Foszfort mértek a Holt-Tiszában: rendőrségi feljelentést tett Tiszaug önkormányzata
- Csaliváltás: mikor legyünk türelmesek, és mikor próbáljunk ki valami mást?
- Iszapos vagy kemény aljzat? Hol érdemes felkínálni a csalit?
2026. szeptember 5.
237 centis harcsa akadt horogra Palotáson, másfél órán át küzdöttek vele
2026. szeptember 4.
Szeptemberi pontyozás: sekélyben vagy mély vízben keressük a pontyot?
2026. szeptember 4.
Őszi amurozás: meddig számíthatunk még kapásra a lehűlő vízben?
2026. szeptember 3.
Több mint száz bográcsban rotyog majd a harcsapaprikás Tiszacsegén
2026. szeptember 3.