Hatmillió dolgozó Kiskunhalason

Megosztás:

Nem akármilyen gyár termel Kiskunhalason, ahol nem gépek, hanem több millió légy végzi a „termelést”. A Csali Hungária Zrt. üzemében naponta több tonnányi csontkukac – vagyis légylárva – készül, amelyet elsősorban horgászcsaliként értékesítenek. A vállalkozás fenntartható módon, állati eredetű hulladék újrahasznosításával dolgozik, és évente több millió darab lárvát juttat el a piacra.

Sinka Antal az Agrárágazat videójában bemutatta azt a folyamatot, amelynek során létrejön a csontkukac.

A gyártási folyamat egy zsilipelt légyszobában kezdődik – ami meggátolja azt, hogy bentről kiszökjenek a legyek, illetve azt, hogy kintről idegen legyek bemenjenek -, ahol mintegy 4-6 millió légy él ellenőrzött körülmények között. A világ 1260 légyfajából csak kettőt alkalmaznak: ezek közül az egyik az Angliából származó kék dongólégy, amely háromnaponta akár száz petét is lerak – természetesen döghúsra, amit a lárvák aztán felfalnak.

A petéből kikelő csontkukacokat külön nevelőhelyiségbe viszik, ahol néhány napos fejlődés után begyűjtik őket. A lárvák ezt követően egy szigorú tisztítási folyamaton esnek át: fűrészporral és rázóasztallal választják el róluk a szennyeződéseket, majd hűtőbe kerülnek, ahonnan már közvetlenül a horgászboltokba szállítják őket.

A vállalat a lárvákat háromféle színben festik meg – természetesen környezetbarát ételfestékkel, ezzel is kiszolgálva a vásárlói igényeket. A cég ügyvezetője, Sinka Antal szerint a csontik népszerűek a horgászok körében, hiszen a „nagy kukaccal nagy halat lehet fogni”.

A kiskunhalasi csontkukacgyár azonban nem csupán a horgászokat szolgálja ki, hanem komoly környezetvédelmi szerepet is betölt, hiszen a döglegyek természetes hulladékfeldolgozóként segítenek az állati tetemek eltüntetésében, megelőzve ezzel a fertőzéseket. 

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük