Hatmillió dolgozó Kiskunhalason

Nem akármilyen gyár termel Kiskunhalason, ahol nem gépek, hanem több millió légy végzi a „termelést”. A Csali Hungária Zrt. üzemében naponta több tonnányi csontkukac – vagyis légylárva – készül, amelyet elsősorban horgászcsaliként értékesítenek. A vállalkozás fenntartható módon, állati eredetű hulladék újrahasznosításával dolgozik, és évente több millió darab lárvát juttat el a piacra.
Sinka Antal az Agrárágazat videójában bemutatta azt a folyamatot, amelynek során létrejön a csontkukac.
A gyártási folyamat egy zsilipelt légyszobában kezdődik – ami meggátolja azt, hogy bentről kiszökjenek a legyek, illetve azt, hogy kintről idegen legyek bemenjenek -, ahol mintegy 4-6 millió légy él ellenőrzött körülmények között. A világ 1260 légyfajából csak kettőt alkalmaznak: ezek közül az egyik az Angliából származó kék dongólégy, amely háromnaponta akár száz petét is lerak – természetesen döghúsra, amit a lárvák aztán felfalnak.
A petéből kikelő csontkukacokat külön nevelőhelyiségbe viszik, ahol néhány napos fejlődés után begyűjtik őket. A lárvák ezt követően egy szigorú tisztítási folyamaton esnek át: fűrészporral és rázóasztallal választják el róluk a szennyeződéseket, majd hűtőbe kerülnek, ahonnan már közvetlenül a horgászboltokba szállítják őket.
A vállalat a lárvákat háromféle színben festik meg – természetesen környezetbarát ételfestékkel, ezzel is kiszolgálva a vásárlói igényeket. A cég ügyvezetője, Sinka Antal szerint a csontik népszerűek a horgászok körében, hiszen a „nagy kukaccal nagy halat lehet fogni”.
A kiskunhalasi csontkukacgyár azonban nem csupán a horgászokat szolgálja ki, hanem komoly környezetvédelmi szerepet is betölt, hiszen a döglegyek természetes hulladékfeldolgozóként segítenek az állati tetemek eltüntetésében, megelőzve ezzel a fertőzéseket.
2025. június 18.
A horgászengedélyünk bánhatja, ha nem ismerjük fel
2025. június 17.
Százkilencven településen lesz szúnyoggyérítés
2025. június 17.
Lokális algavirágzás, árvaszúnyog-rajzás, csökkenő vízállás
2025. június 17.