Szarvason erősítik a tokfajok védelmét: elkészült az új halivadéknevelő rendszer

• Jó fogás
• 2026. június 12.
• 0

Szarvason átadták az új halivadéknevelő rendszert, amely a veszélyeztetett tokfajok megőrzését és visszatelepítését segíti.

Új mérföldkőhöz érkezett a hazai halgazdálkodási és természetvédelmi kutatás: csaknem 1,8 millió eurós beruházással elkészült és megkezdheti működését az új halivadéknevelő rendszer Szarvason. A fejlesztést csütörtökön adták át, és célja jóval túlmutat egy korszerű létesítmény létrehozásán: a Duna vízrendszerében élő, kritikusan veszélyeztetett tokfajok hosszú távú megőrzését szolgálja.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tájékoztatása szerint a projekt olyan fajokra összpontosít, mint a viza, a sőregtok, a vágótok és a kecsege, amelyek állománya az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett.

Nemcsak tenyésztésről, hanem visszatérésről is szól

Az új rendszer egyik legfontosabb sajátossága, hogy modern technológiát ötvöz természetközeli körülményekkel. A cél nem pusztán az ivadékok felnevelése, hanem az is, hogy azok a lehető legjobb állapotban kerüljenek vissza természetes környezetükbe.

A szakemberek szerint az ilyen módon nevelt halak jobban alkalmazkodhatnak a természetes vízi környezethez, így nagyobb eséllyel élhetik túl a visszatelepítést.

A beruházás teljes költsége 1,797 millió euró volt. Ennek 67 százalékát közvetlen európai uniós LIFE-forrás, míg 33 százalékát hazai társfinanszírozás biztosította.

A program mögött nemzetközi együttműködés áll: a projektet a bécsi BOKU Egyetem koordinálja, és osztrák, szlovén, román, bolgár, ukrán, valamint szlovák partnerek is részt vesznek benne.

Több mint másfél millió ivadék a cél

A konzorcium vállalása szerint a hétéves projektidőszak alatt összesen 1,6 millió tokivadékot telepítenek vissza a Dunába és mellékfolyóiba.

Ez nemcsak természetvédelmi szempontból jelentős vállalás. A tokfélék a folyók ökológiai egyensúlyában is fontos szerepet töltenek be, ezért állományuk megőrzése hosszú távon az egész vízi élővilág számára értékes lehet.

A fejlesztés a szarvasi kutatóközpont szerepét is erősíti. A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászati Kutatóközpontja (MATE AKI HAKI) ezzel a beruházással a Duna térségének egyik meghatározó tokmegőrzési és kutatási központjává válhat.

Az intézménynek hosszú hagyományai vannak ezen a területen: 1962 óta működik itt Európa egyik legnagyobb élő ponty génbankja, míg a tokfélék élő génbankját 1988-ban hozták létre.

A most átadott rendszer így egyszerre épít a több évtizedes tapasztalatra és a jövő természetvédelmi kihívásaira.

Forrás: MTI