Oxigénhiány és tömeges halpusztulás a Zagyvánál
Komoly környezeti kárt okozott a Zagyvába került szennyezés Jánoshidánál. A víz oxigénszintje nullára csökkent, a halpusztulás jelentős.
Jelentős halpusztulást okozott a Zagyván kialakult vízszennyezés Jánoshidánál. A beszámolók szerint a folyóba került szennyvíz miatt a víz oxigéntartalma gyakorlatilag nullára csökkent, ami rövid idő alatt számos halfaj pusztulásához vezetett. Az eset kivizsgálása már megkezdődött, és akkreditált laboratórium is vizsgálja a helyszínen vett mintákat.
Bűzös, opálos víz fogadta a szakembereket
A történtekre a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi szakemberei hívták fel a figyelmet. A Jánoshidánál, a közúti híd utáni szakaszon opálosan elszíneződött víz, kellemetlen szag, fehéres üledék és nagy mennyiségű elhullott hal jelezte, hogy komoly probléma alakult ki.
A helyszínre érkező halőrök megerősítették a szennyezés tényét, majd megkezdték az elpusztult halak összegyűjtését.
Az érzékeny halfajokat sem kímélte a szennyezés
A szennyezés különösen súlyosan érintette a tiszta, oxigéndús vizet igénylő halfajokat. Az elhullott állatok között domolykók, harcsák és süllők is voltak.
A gyors helyszíni mérések szerint a vízben nulla oxigénszintet mértek, emellett jelentős mennyiségű szennyező anyagot is kimutattak. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a folyó érintett szakasza gyakorlatilag élhetetlenné vált a vízi élővilág számára.
Ezúttal azonnal mintát vettek
A Tisza Horgászegyesület ezúttal nem bízta a véletlenre a bizonyítékok megőrzését. Az egyesület egy szerződött akkreditált laboratóriummal azonnal vízmintát vetetett, hogy a vizsgálatok eredményei később hivatalos bizonyítékként is felhasználhatók legyenek.
Erre a korábbi tapasztalatok miatt is szükség volt. A 2021-es jászberényi Zagyva-szennyezést követő kártérítési eljárás során ugyanis a fotók, videók és tanúvallomások önmagukban nem bizonyultak elegendőnek, mivel nem állt rendelkezésre megfelelő vízminta.
A pangó víz tovább rontja a helyzetet
A beszámoló szerint a fenékküszöb feletti szakaszon sem kedvezőbb a helyzet. Ott a vízügyi beavatkozások következtében szinte teljesen álló, pangó víz alakult ki, amelyet nagyrészt növényzet borít.
Az ilyen környezet eleve kevésbé kedvez a halállománynak, az oxigénhiány pedig tovább növeli a pusztulás kockázatát.
Figyelmeztették a horgászokat
A Tisza Horgászegyesület arra is felhívta a figyelmet, hogy az érintett területen talált elhullott vagy pusztuló halakat senki ne vigye haza.
A figyelmeztetés szerint ezeket a halakat még állatok takarmányozására sem szabad felhasználni, amíg a szennyezés pontos oka és mértéke nem tisztázódik.
A történtek ismét rámutatnak arra, hogy egy súlyos vízszennyezés néhány óra alatt is komoly károkat okozhat egy folyó élővilágában, a következmények felszámolása és a természetes állapot helyreállítása pedig hosszú időt vehet igénybe.
Forrás: agroinform.hu
- Túletethetjük a halakat? – Mennyi etetőanyag az ideális?
- Hogyan találjuk meg a medertörést partról? – A jó horgászhely sokszor a víz alatt rejtőzik
- Nyári csalik ősszel: mikor jön el az ideje a váltásnak?
- Foszfort mértek a Holt-Tiszában: rendőrségi feljelentést tett Tiszaug önkormányzata
- Csaliváltás: mikor legyünk türelmesek, és mikor próbáljunk ki valami mást?
- Iszapos vagy kemény aljzat? Hol érdemes felkínálni a csalit?
2026. szeptember 5.
237 centis harcsa akadt horogra Palotáson, másfél órán át küzdöttek vele
2026. szeptember 4.
Szeptemberi pontyozás: sekélyben vagy mély vízben keressük a pontyot?
2026. szeptember 4.
Őszi amurozás: meddig számíthatunk még kapásra a lehűlő vízben?
2026. szeptember 3.
Több mint száz bográcsban rotyog majd a harcsapaprikás Tiszacsegén
2026. szeptember 3.