Az utóbbi időben kétszer is a horgászokat nevezték meg felelősként a Pátkai-víztározó leeresztése és a Velencei-tó vízhiányos helyzete kapcsán. Valóban hibázott a halgazdálkodás? Erről kérdezte a FEOL Urfi Tamást, a Horgász Egyesületek Fejér Vármegyei Szövetsége (Hofesz) ügyvezetőjét.
Nem a horgászok akadályozták a leeresztést
Januárban az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva merült fel, hogy a Hofesz nem engedte időben leereszteni a tározót. Urfi Tamás ezt határozottan cáfolta. Mint mondta, egyetlen pillanatig sem tiltakoztak a leeresztés ellen, csupán a lehalászás elvégzését kérték a halpusztulás megelőzése érdekében. Szerinte a legnagyobb probléma nem a halgazdálkodás, hanem a tartós csapadékhiány, amely évek óta sújtja a térséget.
Hozzátette: a víz klorofillszintjéhez kötött leeresztési feltételek miatt késlekedett az intézkedés, és végül így is bekövetkezett a halpusztulás.
Halgazdálkodás vagy vízhiány?
Egy másik kritika szerint a vízminőség romlásáért a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés felelős. Az állítás egy, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék kutatójához köthető szakdolgozatra épült.
Urfi Tamás szerint ez hiányos adatokon alapuló következtetés. A tározón évente átlagosan napi 10–15 horgász jelent meg, ami szerinte egy 200 hektáros vízfelületen nem okozhat kimutatható környezeti terhelést. Ráadásul a kifogott halakkal a tápanyag egy része el is kerül a vízből.
Példaként említette, hogy a Fehérvárcsurgói-víztározón jóval nagyobb a horgászforgalom, mégis megfelelő a vízminőség.
Más tényezők is szerepet játszhattak
Az ügyvezető szerint a vízminőség alakulásában jelentősebb tényező lehetett, hogy a környező településeken évtizedekig nem volt kiépített csatornahálózat, így a szennyvíz a talajon keresztül a tározóba juthatott.
Az amurállományt érintő kritikákat is túlzónak tartja: a lehalászáskor mintegy tíz mázsa, jellemzően idős példány került hálóba, ami szerinte nem számít kiemelkedő mennyiségnek. Emlékeztetett arra is, hogy a tározó korábban erős süllőállománnyal rendelkezett, amelyet egy oxigénhiányos vízbeáramlás pusztított el.
„Komplex rendszert kezelünk”
Urfi Tamás szerint méltatlan, hogy a horgászokat szakmailag felkészületlenként állítják be.
Hangsúlyozta: a halgazdálkodási terveket szakmérnökök készítik, a hatóságok felülvizsgálják, és a cél nem csupán a halállomány fenntartása, hanem a teljes ökológiai egyensúly megőrzése.
Álláspontja szerint a Velencei-tó és a Pátkai-víztározó problémáinak elsődleges oka a vízhiány és a klímaváltozással összefüggő csapadékeloszlás, nem pedig a horgászat.
