A Duna élő útvonalain dolgoznak kutatók 11 országból

• Jó fogás
• 2025. július 13.
• 0

Elindult a DANUBElifelines projekt, amely a Duna vízi ökológiai folyosóinak helyreállítását és a vándorló halak védelmét célozza.

Elindult a DANUBElifelines (DLL) projekt, amelynek célja, hogy újra összekapcsolja a Duna-vízgyűjtő ökológiai folyosóit, és hosszabb távon javítsa a veszélyeztetett vándorló halfajok életfeltételeit.

A kezdeményezés nyitórendezvényét Bécsben tartották, ahol 11 ország 24 támogatott és 17 társult partnere találkozott. A résztvevők között magyar kutatók is jelen voltak, köztük a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Hal- és konzervációökológiai kutatócsoportjának szakemberei.

A projekt abból az egyszerű felismerésből indul ki, hogy a folyók nem állnak meg az országhatároknál – ezért a védelmük sem lehet kizárólag helyi ügy.

Nem csak a folyók, az élő kapcsolatok helyreállítása a cél

A kétnapos szakmai találkozót a BOKU Egyetem szervezte, és egy olyan problémára kerestek közös megoldásokat, amely a Duna térségének egyik legfontosabb ökológiai kihívása lett: a vándorló halfajok útvonalainak feldarabolódása és az élőhelyek átjárhatóságának romlása.

A projekt az Európai Unió Horizon Europe programjának támogatásával valósul meg, az „Óceánjaink és vizeink helyreállítása” misszió részeként.

„Ahogy a folyók sem állnak meg a határoknál – a védelmükre irányuló erőfeszítéseinknek sem kellene.” – mondta Florian Borgwardt, a projekt koordinátora.

A cél azonban nem pusztán tudományos. A projekt olyan gyakorlati megoldásokat keres, amelyek a természetvédelem, a helyi közösségek és a vízhasználat szempontjait is össze tudják hangolni.

Gátak, mellékágak, árterek – többféle megoldást is tesztelnek

A program egyik központi eleme az úgynevezett ökológiai átjárhatóság helyreállítása.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy bizonyos helyeken régi, már nem használt műtárgyakat bontanak el, természetesebbé teszik a partokat, újra összekapcsolnak mellékágakat, vagy segítik a vizes élőhelyek regenerációját.

A demonstrációs helyszínek egyfajta élő laboratóriumként működnek majd, ahol kutatók, döntéshozók és helyi szereplők együtt vizsgálják, mely megoldások működnek valódi körülmények között.

Nyolc helyszín, közös célok

A projekt nyolc helyszínen indul el, lefedve a Duna felső, középső és alsó vízgyűjtőjét.

Az érintett országok között szerepel Németország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária, a vizsgált folyók között pedig többek között az Inn, a Pielach, a Száva, az Ipoly, a Rába és maga a Duna.

A cél nem csupán néhány helyi fejlesztés megvalósítása. A projekt hosszabb távon egy olyan tudományosan megalapozott, közösen kialakított cselekvési tervet szeretne létrehozni, amely más európai vízgyűjtők számára is mintaként szolgálhat.

Az uniós célkitűzés szerint 2030-ig legalább 25 000 kilométernyi vízi ökológiai folyosó helyreállítása valósulhat meg Európában.

A kérdés végső soron nem csak az, hogy a halak meddig jutnak el egy folyón. Hanem az is, hogy mennyire tudjuk megőrizni azt a természetes kapcsolatot, amely évszázadokon át összekötötte a folyókat és az élővilágot.

Forrás: blki.hun-ren.hu