A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) élőhelyfejlesztési beruházásokkal, pályázati támogatásokkal és egy lehetséges célzott telepítési programmal kívánja segíteni a széles kárász (Carassius carassius) hazai állományának fennmaradását. A szervezet hangsúlyozza: a faj megőrzése elsősorban nem a telepítések mennyiségén, hanem a megfelelő élőhelyek biztosításán múlik.
Drasztikusan csökkenő jelenlét
A faj egykor hazánk egyik leggyakoribb hala volt, mára azonban Európa-szerte jelentősen visszaszorult. A kutatások szerint országos mintavételekben mindössze a vizsgált szakaszok 3,8 százalékán fordult elő, ami jól mutatja, hogy elterjedése napjainkra pontszerűvé vált.
A telepítési adatok is erős ingadozást mutatnak: míg korábban évente 505–1613 kilogramm közötti mennyiséget telepítettek, 2025-ben mindössze 10 kilogramm került a vizekbe. A Mohosz szerint ennek fő oka nem a szándék hiánya, hanem a telepíthető állomány rendkívül korlátozott piaci elérhetősége.
Mi áll a visszaszorulás mögött?
A háttérelemzés három fő tényezőt emel ki:
-
Élőhelyvesztés: a folyószabályozások következtében a természetes hullámterek több mint 90 százaléka eltűnt, a mocsaras, lápos élőhelyek beszűkültek.
-
Inváziós fajok térnyerése: az ezüstkárász gyors növekedése és alkalmazkodóképessége kiszorítja rokon faját.
-
Klímaváltozás és vízhiány: az aszályos években másodlagos élőhelyek teljes populációi pusztulhatnak el.
A genetikai vizsgálatok további problémára mutattak rá: a vizsgált hazai állományok közül csupán egy bizonyult genetikailag tisztának, több helyen hibridek dominálnak.
Élőhelyfejlesztés a fókuszban
A Mohosz szerint a faj megőrzésének kulcsa a megfelelő élőhelyek helyreállítása és fenntartása. Ennek érdekében a szervezet a MAHOP Plusz program keretében több beruházást készít elő, például:
-
holtmedrek rehabilitációját,
-
vízpótló rendszerek kialakítását,
-
potenciális élőhelyek fejlesztését.
A tapasztalatok szerint – nemzetközi példák alapján is – a széles kárász ott képes stabilan megtelepedni, ahol a vízterület ökológiai állapota és halállomány-összetétele megfelelő.
Lehetséges célzott telepítési program
A szövetség jelezte: megfelelő mennyiségű és minőségű telepítőanyag esetén akár külön program is indulhat, hasonlóan a kecsege visszatelepítéséhez. Ehhez azonban előzetesen fel kell mérni a fogadó vizek állapotát és a genetikai hátteret, hogy a beavatkozás ne veszélyeztesse a meglévő állományokat.
Összességében a Mohosz álláspontja egyértelmű: a széles kárász megőrzése hosszú távú, komplex feladat, amelyben az élőhelyek védelme, a tudományos háttér és a célzott intézkedések egyaránt kulcsszerepet kapnak.
