Madarak, teknősök, védett fajok is érintettek az elhagyott horgászeszközök miatt
Magyarországon legalább 64 állatfajt veszélyeztethetnek az elhagyott horgászeszközök, különösen a madarakat és hüllőket.
A horgászatot sokan a természet közeli kikapcsolódással azonosítják, de egy friss hazai vizsgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhagyott vagy elveszített horgászeszközök olyan következményekkel is járhatnak, amelyekre ritkán gondolunk.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közleménye szerint Magyarországon legalább 64 állatfajt érinthet az úgynevezett járulékos fogás jelensége. Ez azt jelenti, hogy nem a horgászat célpontjaként kerül kapcsolatba egy állat a felszereléssel, hanem véletlenül akad bele, nyeli le, vagy sérül meg miatta.
Az átfogó vizsgálatot a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportja vezette.
Leggyakrabban a madarak és a hüllők érintettek
Az összegyűjtött adatok alapján a legtöbb eset madarakat érintett, utánuk pedig a hüllők következtek. A többi állatcsoport együttvéve az esetek valamivel több mint tizedét adta.
A kutatók azt találták, hogy a madarak közül a bütykös hattyú (Cygnus olor) szerepelt leggyakrabban az érintett fajok között. A hüllők esetében a mocsári teknős (Emys orbicularis) fordult elő a legtöbbször, sok esetben azért, mert a horogra tűzött csali vagy pellet elfogyasztása közben sérült meg.
Különösen figyelemre méltó adat, hogy az érintett egyedek több mint 70 százaléka védett fajhoz tartozott. A háttérben ráadásul nem valamilyen különleges vagy ritka eszköz állt. Az esetek túlnyomó többsége mindössze horgászzsinórhoz és horoghoz kapcsolódott.
A látható problémán túl is lehetnek következmények
A kutatás során dokumentált esetek alapján az érintett állatok kevesebb mint 10 százalékát jegyezték fel elhullottként, a szakemberek szerint azonban ez nem feltétlenül mutatja meg a teljes képet. Sok olyan következmény lehet ugyanis, amely később jelentkezik. Egy sérülés miatt romolhat az állat mozgásképessége, nehezebbé válhat a táplálékszerzés vagy nőhet a ragadozók elleni kiszolgáltatottság. Ezek a hatások sokszor nem jelennek meg közvetlenül az adatokban.
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy nemcsak az elveszített felszerelések jelentenek problémát. Az aktívan használt eszközök is hasonló nagyságrendben kapcsolódtak az érintett esetekhez.
A leginkább érintett területek a folyópartok, valamint a természetes és mesterséges tavak környezete voltak.
A kutatók 40 évet felölelő médiaelemzés alapján 200 esetet dolgoztak fel, és úgy látják, a következő lépés az lehetne, hogy a horgászok tapasztalatait is bevonják egy szélesebb körű adatgyűjtésbe. A kutatás nem a horgászat ellen szól, hanem arra mutat rá, hogy néhány apró odafigyelésnek a vízparton is lehet természetvédelmi jelentősége.
Forrás: MTI
- Halat sem fogott, mégis orvhalászattal gyanúsították meg Kiskörén
- Három fontos MOHOSZ-pályázat nyílt meg, a haltelepítéstől a kárókatona elleni védekezésig
- Őszi feederhorgászat – Mikor kell finomítani a szereléken?
- Halak pusztulnak a kiszáradó tóban: súlyos halmentés zajlik Tass-pusztán
- Őszi süllőzés: szeptemberben itt keresd a ragadozót
- Domolykózás ősszel – Amikor eltűnnek a nyári rovarok
2026. szeptember 30.
Jelentős fejlesztés valósult meg a nagyatádi halgazdaságban
2026. szeptember 29.
Őszi fordulat a Balatonnál: így változik meg a horgászat szeptembertől
2026. szeptember 29.
Megszűnt a teljes etetési tilalom a Szombathelyi Csónakázó és Horgásztavon
2026. szeptember 28.
18 új horgászhelyet alakítanak ki a Tisza-tó abádszalóki szakaszán
2026. szeptember 28.
Kiszáradás szélén a Somlyó-tó: a vízkészlet 90 százaléka eltűnt
2026. szeptember 27.