Madarak, teknősök, védett fajok is érintettek az elhagyott horgászeszközök miatt
Magyarországon legalább 64 állatfajt veszélyeztethetnek az elhagyott horgászeszközök, különösen a madarakat és hüllőket.
A horgászatot sokan a természet közeli kikapcsolódással azonosítják, de egy friss hazai vizsgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhagyott vagy elveszített horgászeszközök olyan következményekkel is járhatnak, amelyekre ritkán gondolunk.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közleménye szerint Magyarországon legalább 64 állatfajt érinthet az úgynevezett járulékos fogás jelensége. Ez azt jelenti, hogy nem a horgászat célpontjaként kerül kapcsolatba egy állat a felszereléssel, hanem véletlenül akad bele, nyeli le, vagy sérül meg miatta.
Az átfogó vizsgálatot a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportja vezette.
Leggyakrabban a madarak és a hüllők érintettek
Az összegyűjtött adatok alapján a legtöbb eset madarakat érintett, utánuk pedig a hüllők következtek. A többi állatcsoport együttvéve az esetek valamivel több mint tizedét adta.
A kutatók azt találták, hogy a madarak közül a bütykös hattyú (Cygnus olor) szerepelt leggyakrabban az érintett fajok között. A hüllők esetében a mocsári teknős (Emys orbicularis) fordult elő a legtöbbször, sok esetben azért, mert a horogra tűzött csali vagy pellet elfogyasztása közben sérült meg.
Különösen figyelemre méltó adat, hogy az érintett egyedek több mint 70 százaléka védett fajhoz tartozott. A háttérben ráadásul nem valamilyen különleges vagy ritka eszköz állt. Az esetek túlnyomó többsége mindössze horgászzsinórhoz és horoghoz kapcsolódott.
A látható problémán túl is lehetnek következmények
A kutatás során dokumentált esetek alapján az érintett állatok kevesebb mint 10 százalékát jegyezték fel elhullottként, a szakemberek szerint azonban ez nem feltétlenül mutatja meg a teljes képet. Sok olyan következmény lehet ugyanis, amely később jelentkezik. Egy sérülés miatt romolhat az állat mozgásképessége, nehezebbé válhat a táplálékszerzés vagy nőhet a ragadozók elleni kiszolgáltatottság. Ezek a hatások sokszor nem jelennek meg közvetlenül az adatokban.
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy nemcsak az elveszített felszerelések jelentenek problémát. Az aktívan használt eszközök is hasonló nagyságrendben kapcsolódtak az érintett esetekhez.
A leginkább érintett területek a folyópartok, valamint a természetes és mesterséges tavak környezete voltak.
A kutatók 40 évet felölelő médiaelemzés alapján 200 esetet dolgoztak fel, és úgy látják, a következő lépés az lehetne, hogy a horgászok tapasztalatait is bevonják egy szélesebb körű adatgyűjtésbe. A kutatás nem a horgászat ellen szól, hanem arra mutat rá, hogy néhány apró odafigyelésnek a vízparton is lehet természetvédelmi jelentősége.
Forrás: MTI
- A leggyakoribb hibák a hal fárasztásakor – Így ne veszítsük el életünk fogását
- Guinness-rekorddal zárult a Pontyfogó Országos Bajnokság, óriási hajrá döntött
- Gyors beavatkozással mentettek meg több száz védett halat Kismarosnál
- Különös fogás: váratlan dolog került elő egy óriásharcsa torkából
- Aszályban a tavak is szenvednek – Hogyan hat a szárazság a halakra és a horgászatra?
- Egyetlen döntés alapjaiban változtatta meg az Ebro élővilágát – ma már óriásharcsák uralják a folyót
2026. augusztus 12.
Egy sikeres horgásztúra ellenőrzőlistája – 25 dolog, amit ne felejtsünk otthon!
2026. augusztus 11.
Az inváziós szúnyogok vették át a terepet Magyarországon
2026. augusztus 10.
Oxigénhiány és tömeges halpusztulás a Zagyvánál
2026. augusztus 10.