Barnás szivárgás a Dunánál: vizsgálják az almásfüzitői jelenséget
A KEMHESZ bejelentése nyomán megkezdődtek a vizsgálatok az almásfüzitői Duna-parton. Egyelőre még nem ismert, mi okozza a barnás szivárgást.
Az Almásfüzitő térségében, a lefedett vörösiszap-tározó mögötti Duna-szakaszon az elmúlt időszakban barnás elszíneződésű, helyenként szokatlan szagú anyagot figyeltek meg a part mentén. A jelenség az alacsony dunai vízállás miatt vált jól láthatóvá, és több horgász is jelezte azt a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének (KEMHESZ).
A szervezet közlése szerint a barnás anyag több helyen tör fel vagy szivárog a part mentén, majd folyamatosan elkeveredik a Duna vizében. A bejelentésekhez többen fényképeket és videófelvételeket is csatoltak, amelyek segítették a helyszín azonosítását.
A bejelentések után azonnal megkezdődtek az ellenőrzések
A KEMHESZ halőri szolgálata több alkalommal is helyszíni szemlét tartott, majd értesítette az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóságokat, hogy mielőbb kiderüljön, mi okozza a szivárgást, és jelent-e bármilyen veszélyt a környezetre.
A szövetség hangsúlyozta, hogy számukra is az a legfontosabb, hogy hiteles, laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott válasz szülessen, ezért a hivatalos eredmények megérkezéséig nem kívánnak következtetéseket levonni.
Felmerült egy természetes eredetű magyarázat is
A szövetség tájékoztatása szerint a vízügyi szakemberek már 2012-ben is vizsgálták a területet. Az eddig rendelkezésre álló információk alapján elképzelhető, hogy a jelenség természetes eredetű.
Az érintett partszakaszon korábban mocsaras, lápos terület húzódott, ezért nem zárható ki, hogy huminanyagokban gazdag víz okozza a barnás elszíneződést.
Ugyanakkor a KEMHESZ kiemelte, hogy ez jelenleg még nem tekinthető végleges megállapításnak, a kérdést csak a folyamatban lévő vizsgálatok lezárása után lehet egyértelműen megítélni.
Mintegy 30 mintát vizsgálnak
A legfrissebb tájékoztatás szerint a helyszínre szakemberek és laboratóriumok munkatársai is megérkeztek, és részletes mintavétel kezdődött.
A halőri szolgálat információi alapján több ponton, összesen mintegy 30 mintát vesznek, hogy pontos képet kapjanak a Duna vizének és a feltörő anyagnak az összetételéről.
A vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy mi áll a jelenség hátterében, illetve jelent-e bármilyen kockázatot a Duna vízminőségére vagy élővilágára.
Továbbra is figyelik a területet
A KEMHESZ közölte, hogy halőri szolgálata a következő időszakban is rendszeresen ellenőrzi az érintett Duna-szakaszt, és amint hivatalos, érdemi eredmények állnak rendelkezésre, tájékoztatni fogják a horgászokat és a nyilvánosságot.
A szervezet egyúttal megköszönte a horgászok bejelentéseit, valamint a szakemberek gyors intézkedését.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Duna közös természeti értékünk, ezért minden rendellenességet érdemes jelezni, hiszen a lakossági bejelentések fontos szerepet játszhatnak a hasonló esetek mielőbbi kivizsgálásában.
Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége
- A leggyakoribb hibák a hal fárasztásakor – Így ne veszítsük el életünk fogását
- Guinness-rekorddal zárult a Pontyfogó Országos Bajnokság, óriási hajrá döntött
- Gyors beavatkozással mentettek meg több száz védett halat Kismarosnál
- Különös fogás: váratlan dolog került elő egy óriásharcsa torkából
- Egy sikeres horgásztúra ellenőrzőlistája – 25 dolog, amit ne felejtsünk otthon!
- Drámai helyzet Rétimajorban: 185 tonna hal pusztult el az aszály következtében
2026. augusztus 14.
Barnás szivárgás a Dunánál: vizsgálják az almásfüzitői jelenséget
2026. augusztus 14.
A vízimadarak és a horgászok – Hogyan élhetünk együtt a vízparton?
2026. augusztus 13.
Napi 2 centimétert is apadhat a víz: kritikus helyzetben a dunántúli halastavak
2026. augusztus 13.
Hogyan változik a halak viselkedése az első hűvösebb éjszakák után?
2026. augusztus 12.