Feleslegessé válnak a balatoni horgászok?
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet új eljárásával már anélkül fel lehet térképezni a tó teljes halfaunáját, hogy egyetlen példányt is ki kellene fogni hozzá.
A halakat mostantól nem feltétlenül kell kifogni ahhoz, hogy megtudjuk, milyen fajok élnek a Balatonban, és milyen arányban fordulnának elő – elég lehet egy-egy vízminta a tó különböző élőhelyeiről – írja Facebook-bejegyzésében a BalatonScience.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmánya, amely a rangos Ecological Indicators tudományos folyóiratban jelent meg, bemutatja, hogyan válhat a környezeti DNS-mintavétel a tó halállományának egyik legmodernebb monitorozási eszközévé.
Minden élőlény – így a halak is – apró nyomokat hagynak maguk után a környezetükben: elhullajtott hámsejteket, nyálat vagy akár ürüléket, amelyek mind tartalmazzák az adott faj genetikai lenyomatát. A kutatók ezeket a mikroszkopikus örökítőanyag-darabkákat szűrik ki a vízből és elemezik, így a jövőben anélkül is képesek lehetnek feltérképezni a tó halfaunáját, hogy egyetlen halat meg kellene fogniuk.
A kutatás eredményei szerint a környezeti DNS-vizsgálat olyan ritka vagy rejtőzködő fajokat is kimutat, amelyeket a jelenleg alkalmazott halászati módszerekkel gyakran nem sikerül megfogni, vagy éppen olyan gyakori fajokat, amelyeknek állományát a hagyományos halgyűjtési eszközök korlátai miatt nem lehet hatékonyan felmérni a tóban.
Emellett az új módszer
- gyors,
- kíméletes,
- és egyszerre ad átfogó képet a Balaton különböző élőhelyeinek halállományáról.
A kutatók kiemelik, ez különösen fontos, mert a hagyományos mintavételek során más-más eszközöket kell használni a különböző élőhelyeken, így a kapott eredmények összehasonlíthatósága sok esetben korlátozott.
A környezeti DNS-elemzés viszont lehetővé teszi, hogy egységes módszerrel, vízminták gyűjtésével képet kapjunk a teljes tó halállományáról, annak térbeli és időbeli változásairól.
Az új módszer új távlatokat nyithat nem csak a Balaton, hanem más vízi élőhelyek hosszú távú monitorozásában. Segíthet megválaszolni természetvédelmi és vízgazdálkodási kérdéseket, emellett hatékonyabb és kíméletesebb módszert kínálhat az ökológiai állapot nyomon követésére is.
- A leggyakoribb hibák a hal fárasztásakor – Így ne veszítsük el életünk fogását
- Guinness-rekorddal zárult a Pontyfogó Országos Bajnokság, óriási hajrá döntött
- Különös fogás: váratlan dolog került elő egy óriásharcsa torkából
- Gyors beavatkozással mentettek meg több száz védett halat Kismarosnál
- Oxigénhiány és tömeges halpusztulás a Zagyvánál
- Egy sikeres horgásztúra ellenőrzőlistája – 25 dolog, amit ne felejtsünk otthon!
2026. augusztus 14.
Barnás szivárgás a Dunánál: vizsgálják az almásfüzitői jelenséget
2026. augusztus 14.
A vízimadarak és a horgászok – Hogyan élhetünk együtt a vízparton?
2026. augusztus 13.
Napi 2 centimétert is apadhat a víz: kritikus helyzetben a dunántúli halastavak
2026. augusztus 13.
Hogyan változik a halak viselkedése az első hűvösebb éjszakák után?
2026. augusztus 12.