Feleslegessé válnak a balatoni horgászok?
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet új eljárásával már anélkül fel lehet térképezni a tó teljes halfaunáját, hogy egyetlen példányt is ki kellene fogni hozzá.
A halakat mostantól nem feltétlenül kell kifogni ahhoz, hogy megtudjuk, milyen fajok élnek a Balatonban, és milyen arányban fordulnának elő – elég lehet egy-egy vízminta a tó különböző élőhelyeiről – írja Facebook-bejegyzésében a BalatonScience.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmánya, amely a rangos Ecological Indicators tudományos folyóiratban jelent meg, bemutatja, hogyan válhat a környezeti DNS-mintavétel a tó halállományának egyik legmodernebb monitorozási eszközévé.
Minden élőlény – így a halak is – apró nyomokat hagynak maguk után a környezetükben: elhullajtott hámsejteket, nyálat vagy akár ürüléket, amelyek mind tartalmazzák az adott faj genetikai lenyomatát. A kutatók ezeket a mikroszkopikus örökítőanyag-darabkákat szűrik ki a vízből és elemezik, így a jövőben anélkül is képesek lehetnek feltérképezni a tó halfaunáját, hogy egyetlen halat meg kellene fogniuk.
A kutatás eredményei szerint a környezeti DNS-vizsgálat olyan ritka vagy rejtőzködő fajokat is kimutat, amelyeket a jelenleg alkalmazott halászati módszerekkel gyakran nem sikerül megfogni, vagy éppen olyan gyakori fajokat, amelyeknek állományát a hagyományos halgyűjtési eszközök korlátai miatt nem lehet hatékonyan felmérni a tóban.
Emellett az új módszer
- gyors,
- kíméletes,
- és egyszerre ad átfogó képet a Balaton különböző élőhelyeinek halállományáról.
A kutatók kiemelik, ez különösen fontos, mert a hagyományos mintavételek során más-más eszközöket kell használni a különböző élőhelyeken, így a kapott eredmények összehasonlíthatósága sok esetben korlátozott.
A környezeti DNS-elemzés viszont lehetővé teszi, hogy egységes módszerrel, vízminták gyűjtésével képet kapjunk a teljes tó halállományáról, annak térbeli és időbeli változásairól.
Az új módszer új távlatokat nyithat nem csak a Balaton, hanem más vízi élőhelyek hosszú távú monitorozásában. Segíthet megválaszolni természetvédelmi és vízgazdálkodási kérdéseket, emellett hatékonyabb és kíméletesebb módszert kínálhat az ökológiai állapot nyomon követésére is.
2026. június 7.
Kapitális pontyok kerülnek elő az Atkai Holt-Tiszából
2026. június 6.
Újabb jelentős haltelepítés történt az Alsó-Tiszán
2026. június 5.
Ismét tömeges halpusztulást észleltek a Perint-patakon
2026. június 5.