Feleslegessé válnak a balatoni horgászok?
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet új eljárásával már anélkül fel lehet térképezni a tó teljes halfaunáját, hogy egyetlen példányt is ki kellene fogni hozzá.
A halakat mostantól nem feltétlenül kell kifogni ahhoz, hogy megtudjuk, milyen fajok élnek a Balatonban, és milyen arányban fordulnának elő – elég lehet egy-egy vízminta a tó különböző élőhelyeiről – írja Facebook-bejegyzésében a BalatonScience.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmánya, amely a rangos Ecological Indicators tudományos folyóiratban jelent meg, bemutatja, hogyan válhat a környezeti DNS-mintavétel a tó halállományának egyik legmodernebb monitorozási eszközévé.
Minden élőlény – így a halak is – apró nyomokat hagynak maguk után a környezetükben: elhullajtott hámsejteket, nyálat vagy akár ürüléket, amelyek mind tartalmazzák az adott faj genetikai lenyomatát. A kutatók ezeket a mikroszkopikus örökítőanyag-darabkákat szűrik ki a vízből és elemezik, így a jövőben anélkül is képesek lehetnek feltérképezni a tó halfaunáját, hogy egyetlen halat meg kellene fogniuk.
A kutatás eredményei szerint a környezeti DNS-vizsgálat olyan ritka vagy rejtőzködő fajokat is kimutat, amelyeket a jelenleg alkalmazott halászati módszerekkel gyakran nem sikerül megfogni, vagy éppen olyan gyakori fajokat, amelyeknek állományát a hagyományos halgyűjtési eszközök korlátai miatt nem lehet hatékonyan felmérni a tóban.
Emellett az új módszer
- gyors,
- kíméletes,
- és egyszerre ad átfogó képet a Balaton különböző élőhelyeinek halállományáról.
A kutatók kiemelik, ez különösen fontos, mert a hagyományos mintavételek során más-más eszközöket kell használni a különböző élőhelyeken, így a kapott eredmények összehasonlíthatósága sok esetben korlátozott.
A környezeti DNS-elemzés viszont lehetővé teszi, hogy egységes módszerrel, vízminták gyűjtésével képet kapjunk a teljes tó halállományáról, annak térbeli és időbeli változásairól.
Az új módszer új távlatokat nyithat nem csak a Balaton, hanem más vízi élőhelyek hosszú távú monitorozásában. Segíthet megválaszolni természetvédelmi és vízgazdálkodási kérdéseket, emellett hatékonyabb és kíméletesebb módszert kínálhat az ökológiai állapot nyomon követésére is.
- Hogyan találjuk meg a medertörést partról? – A jó horgászhely sokszor a víz alatt rejtőzik
- Nyári csalik ősszel: mikor jön el az ideje a váltásnak?
- Szeptemberi pontyozás: sekélyben vagy mély vízben keressük a pontyot?
- Iszapos vagy kemény aljzat? Hol érdemes felkínálni a csalit?
- Súlyosan megcsonkított pontyokra bukkantak egy majosházi horgásztóban
- Hőségben is remekeltek a Komárom-Esztergom vármegyei horgászok
2026. szeptember 10.
Új horgászjegy érkezik a Ráckevei-Dunaágra: a behúzós pecásoknak kedveznek
2026. szeptember 10.
Süllőzés szeptemberben – Hol keressük napnyugta után?
2026. szeptember 9.
Súlyosan megcsonkított pontyokra bukkantak egy majosházi horgásztóban
2026. szeptember 9.
Lehulló levelek a vízben – Befolyásolhatják a horgászatot?
2026. szeptember 8.
„Zombihalak” tűntek fel a tó mélyén: ijesztően soványak a tavipisztrángok
2026. szeptember 8.