Fura növény vette birtokba a Kis-Balatont
A sulyom a Kis-Balatonban az utóbbi hetek alatt erősen elterült a víz felszínén, így az általa benőtt vízfelületen nem lehet horgászni. Ami azonban a pecásoknak bosszúság, az a Kis-Balaton élővilágával foglalkozó szakembereknek, kutatóknak öröm. De csak bizonyos határig.
Látrányi-Lovász Zsófia, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Szakaszmérnökségnek kiemelt műszaki referense a zaol.hu-nak elmondta: a sulyom, tudományos nevén Trapa natans, hazánkban őshonos és védett növény, aminek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer területén is fontos szerepe van az élővilág diverzitásának fenntartásában.
Ezért örülnek jelenlétének a szakemberek, és azért is, mert a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer – mint műszaki létesítmény – megfelelő működéséhez a természetet hívják segítségül, és a sulyom is ilyen segítőjük a nagy rendszerben. Hosszú ideig jobbára a Tisza-tónál volt jelen e vízinövény, a Kis-Balaton megléte viszont itt is segítette elterjedését.
A sulyom nagyon jellegzetes megjelenésű növény, a víz felszínén kiterülő levélrózsáit egymáshoz szorosan illeszkedő, rombusz alakú, fogazott szélű levelek alkotják. A növényt a felfúvódott, levegővel teli levélnyelek tartják a víz felszínén. Virágzik is, a fehér szirmú, négytagú virágok július–augusztusban jelennek meg a felszíni levelek hónaljában, szeptemberre pedig beérik a növény termése.
Az úszólevelek a víz felszínén élőhelyet biztosítanak a vízi rovaroknak és más apró állatoknak, a gyökereik pedig vízi gerinctelenek számára nyújtanak menedéket. Termése az állatvilág számos fajának táplálékául szolgál. Mivel – növény lévén – fotoszintetizál, ennek során elnyeli a szén-dioxidot és oxigént bocsát ki, ami hozzájárul a víz oxigéntartalmának fenntartásához, ez pedig létfontosságú a halak és más vízi lények számára. Mindezek mellett, mivel szinte szőnyegként borítja be a tó vizét, megvédi a vízi növényeket és állatokat a túlzott felmelegedéstől a meleg nyári napokon.
De a sulyom megítélése azért kicsit árnyaltabb, és nemcsak azért, mert a horgászok nem tudnak miatta a szenvedélyüknek élni. Hanem, mert ha kontrollálatlanul terjed, elnyomhatja a helyi fajokat, csökkentheti a biodiverzitást és negatívan befolyásolhatja az ökoszisztémát. Árnyékot tart például, de a túlságosan összefüggő sulyomszőnyeg a halak elől elzárja az oxigént – idézi a hirbalaton.hu a megyei hírportált.
- Újabb jelentős haltelepítés történt az Alsó-Tiszán
- Ismét tömeges halpusztulást észleltek a Perint-patakon
- Több vizet tartanak vissza a Szavai-főcsatornában az agrárium támogatására
- Duna-parti fejlesztések indulnak Mohácson – új kikötők és vízi infrastruktúra épül
- Befejeződött a Tiszaugi Holt-Tisza vízpótlása
- Több vízterületen is karbantartották a horgászhelyeket Csongrád-Csanádban
2026. június 14.
Téves információ terjedt a balatoni harcsatilalomról
2026. június 13.
Jól sikerült az őshonos ragadozók szaporodása a Tisza-tavon
2026. június 12.
Kilencezer előnevelt menyhal került a Balatonba
2026. június 11.
Horgászverseny és ideiglenes tilalom a Gyálaréti Holt-Tiszán
2026. június 11.